Az antioxidánsokban rejlik a hosszú élet titka?

2007. június 30.

A tudósok előtt ismeretes, hogy az antioxidánsok szerepe a szervezet egészséges működésében, egészségünk megőrzésében kiemelkedően fontos. Amerikai kutatók azonban vizsgálataik alapján azt feltételezik, hogy a szervezet akár 20 százalékkal tovább élhet a természetes antioxidánsok, pontosabban egy bizonyos enzim bevitelével. Az eddig csak egereken elvégzett kísérletek eredményei azzal kecsegtetnek, hogy a módszer emberi alkalmazása esetén a 100 éves átlagéletkor is elérhetővé válik.

A Washington Egyetem (UW) tudósainak a Science Express májusi számában megjelent tanulmánya azt az elméletet támasztja alá, mely szerint az öregedésért a szabadgyököknek nevezett, különösen magas reakciókészséggel rendelkező molekulák a felelősek. Ezek olyan instabil anyagok, melyeknek külső elektronpályájukon egy páratlan elektronjuk van, ezért párt keresnek maguknak, s gyakran a sejtkultúrákban akadnak rá. Ez egy romboló folyamatot indít el a sejten belül, melynek bármelyik sejtalkotó áldozatul eshet. Az egészséges szervezet erős ún. szabadgyökfogó enzimrendszerrel rendelkezik, melynek antioxidáns egységei olyan molekulák, amelyek képesek kötődni az instabil oxidánsokhoz, és semlegesíteni azokat. Ha a szervezet egészséges, akkor az antioxidánsok és a szabadgyökök egyensúlyban vannak, és nem alakul ki az ún. oxidatív stressz.

A szabadgyököket, melyeket Szabó Csaba hétfői Mindentudás Egyeteme-előadásában - sejtbeli tevékenységük miatt - találóan kamikáze-molekuláknak nevez, korábban számos betegséggel összekapcsolták, például a szívrohammal, a rákkal és más, korhoz, öregedéshez köthető betegségekkel. A szabadgyökök a szervezetünkben természetesen is képződnek, de a környezeti ártalmak és a helytelen életmód következtében is elszaporodhatnak. Természetes folyamat például a hidrogén-peroxid keletkezése és lebomlása, melynek melléktermékei a szabadgyökök.

Az amerikai kutatást vezető Peter Rabinovitch kollegáival olyan egereket nevelt, melyek a szokásosnál nagyobb mennyiségű katalázt termeltek. Ez az enzim antioxidánsként működik és elősegíti, hogy az anyagcsere-folyamatok során kialakuló hidrogén-peroxid (H2O2) vízzé és oxigénné bomoljon. Erre azért van szükség, mert a hidrogén-peroxid elszaporodása a szövetekben roncsoló hatással lehet a sejtre. A roncsoló hatást a hidrogén-peroxid szabadgyökei okozzák, melyek a sejt kémiai folyamatait gátolhatják, ami esetenként újabb szabadgyökök termeléséhez, s így egy ördögi körhöz vezet.

A vizsgálatokból kiderült, hogy az enzimekkel túltáplált egerek átlagban 20 százalékkal tovább éltek, és az is bebizonyosodott, hogy a kezelt állatoknál a szívbetegségek és a többi, jellegzetesen öregkori betegség is kisebb számban fordult elő.

"A kutatási eredményeink főként azt mutatták, hogy a szabadgyököknek és különösen a reaktív oxigén fajtáknak (ROS) kiemelt szerepük van az öregedésben" - állította Peter Rabinovitch a tanulmány megjelenésekor. (ROS - a szervezetben természetes körülmények között keletkező, erőteljes oxidatív tulajdonsággal rendelkező vegyületek.) A kutató úgy véli, hogy felfedezésük segítségével új gyógyszereket és gyógymódokat lehet kifejleszteni, melyekkel a szabadgyökök "támadásától" lehetne megóvni a szervezetet. Ezen felül természetesen az sem kizárt, hogy az új technológiákkal az emberi élettartam is kitolható lenne, amely így akár 100 év fölé is kerülhet.

Ugyancsak 100 év feletti átlagos életkorral kecsegtetnek a Florida Egyetem és a Wisconsin Egyetem kutatói, akik viszont egészen más eredményre jutottak vizsgálataik közben. Ők az öregedés lassítására nem enzimek bevitelét, hanem megfelelő mennyiségű testmozgást és diétát ajánlanak. A múlt heti Science magazinban megjelent tanulmányukban azt állították: nem az oxidatív stressz, a szabadgyökök és az antioxidánsok kialakuló egyensúlyzavar lehet az öregedés fő okozója, hanem az a mutáció, mely a mitokondriumban megy végbe a túlsúlyosság és a mozgáshiány miatt. Szintén egereken végzett kísérletekkel azt mutatták ki, hogy a fejlettebb sejtekben "energiafeldolgozó gyárként" üzemelő mitokondrium mutációinak felgyülemlése a programozott sejthalál egyik változatához, az apoptózishoz, és összességében lényeges életkorcsökkenéshez vezet. A vizsgált egerekben ugyanis szabad utat adtak a mutációknak, ezáltal azok szabadon "garázdálkodhattak". Az eredmény: egereik az átlagos életkor harmada körül, 8-9 hét után kimúltak. A mitokondriumban végbemenő mutációk fő okozója az egészségtelen táplálkozás és a kevés mozgás, ezért az orvosok szerint sok mozgás és szigorú diéta lehet a hosszú élet titka.

Mindkét kutatás tagjai elismerik, hogy az öregedés okaként nem lehet kizárólag egyetlen faktort megjelölni, hiszen egy rendkívül komplex folyamatról van szó. A legújabb eredmények vizsgálatánál nem szabad elfelejteni, hogy abban, hogy valaki milyen hosszan él, nagy szerepük van a géneknek, a környezetnek, amelyben az egy-egy ember él, az ételeknek, melyeket elfogyaszt, a stressznek és más életmódbeli hatásoknak is.

Forrás: BBC, Florida Egyetem